Csákánydoroszlói Civil Szervezet Közhasznú Egyesület
A Civil Szervezet KHE köszönti minden kedves Móric nevű olvasóját, látogatóját! Ma 2019. szeptember 22. van.
Közgyűléseink, megbeszéléseink, rendezvényeink:
 
relIndexasc
Betöltés...
Akadálymentes nézet
Bejelentkezés
 
Kérem, hogy csak abban az esetben Regisztráljon, ha a Név mező kitöltésekor a teljes nevét megadja! Abban az esetben, ha ez nem történik meg, töröljük regisztrációját!
 
Betöltés...
Hírlevél
                   
e-mail cím
Szórakozás, kikapcsolódás
relIndexasc
Szavazás lezárva
márc. 26-án:
Tetszett Önnek legutóbbi rendezvényünk, a
Farsangfarki Vigasságok 2010?
Igen
85%
 
Nem éppen
3%
 
Lehetett volna jobb is
11%
 
A Csákánydoroszlói Civil Szervezet Közhasznú Egyesület Alapszabálya
    A Csákánydoroszlói Civil Szervezet Közhasznú Egyesület Alapszabálya
 
 
A Csákánydoroszlói Civil Szervezet Közhasznú Egyesület alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg:
 
I.
 
Általános rendelkezések
 
 
1./ Az Egyesület neve: Csákánydoroszlói Civil Szervezet Közhasznú Egyesület
2./ Székhelye: 9919 Csákánydoroszló, Vasút út 4.
3./ Az Egyesület jogi személy.
Működése kiterjed az ország egész területére. Kiadásait tagdíjakból, pályázati pénzekből valamint természetes-, és jogi személyek adományaiból fedezi.
 
 
II.
 
Az Egyesület célja:
 
 
4./ Az Egyesület céljai:
 
- A népművészet helyi hagyományainak felkutatása, éltetése. A népi hagyományok megőrzésének segítése, ismertetése az európai integrációra tekintettel is.
- Tehetséges fiatalok támogatása, az idősek felkarolása és képzése.
- Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, egészséges táplálkozás és mozgáskultúra fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés.
- Közösségi élet fejlesztése.
- Szabadidőben végezhető tömegsport szervezése, tárgyi feltételeinek biztosítása.
- Az ökoturizmus és a környezetvédelmi tevékenységek támogatása.
- Az esélyegyenlőség biztosítása a faluközösségben.
- Kulturális és művészeti tevékenységet folytató önképző körök támogatása.
- Konferenciaszervezés, kiadványok készítése és kiadása.
- Testvértelepülési kapcsolatok ápolása.
- Szabadidős és hobbitevékenység.
- Nemzetközi tevékenység (nemzetközi kulturális baráti cserekapcsolatok).
 
   
III.
 
Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése
 
 
5./ Az Egyesület tagja (rendes tagság) lehet bármely természetes és jogi személy, továbbá ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, akik az egyesület céljával egyetértenek, az alapszabályt aláírják, és kötelezettséget vállalnak az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
 
Az egyesület a működési területén pártoló tagságot is szervezhet. Pártoló tagként felvehető magánszemély, jogi személy, illetve ezek szervezetei, akik nyilatkozatban vállalják, hogy az egyesület céljainak megvalósítását erkölcsileg és anyagilag támogatják.
 
Az Egyesület Közgyűlése azon nem rendes tag természetes személyek közül, akik tevékenykedtek, vagy tevékenykednek az Egyesület érdekében tiszteletbeli tagot választ.
 
A tagsági viszony a tagfelvételi kérelemmel keletkezik, amennyiben a tagfelvételi kérelmet az Elnökség a soron következő ülésén, de legkésőbb 30 napon belül vissza nem utasítja. A tagfelvételi kérelem visszautasításáról az Elnökség 2/3-os többséggel nyílt szavazással dönt. Az elutasított tagfelvételi kérelem esetén a belépni szándékozó tag a soron következő közgyűléstől kérheti felvételét, amely egyszerű szótöbbséggel dönt a kérelemről. Amennyiben a Közgyűlés a tagot az Egyesület tagjává választotta, úgy a tagsági viszony a kérelemre visszamenőleges hatállyal jön létre. A tagjelölt a kérelem beadását követően a döntésig tagdíj fizetésére köteles. Az Elnökség, avagy a Közgyűlés nemleges döntése esetén a kérelmezőnek az általa addig befizetett tagdíj visszajár.
 
A tiszteletbeli tag személyére legalább öt rendes tag tesz javaslatot az Elnökségnek, majd ezt követően a tiszteletbeli taggá történő választásról a soron következő közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A tiszteletbeli tag jogállására egyebekben – az alapszabályban írteltérésekkel – a pártoló tagra vonatkozó előírások irányadóak.
 
6./ Az egyesületi tagság, pártoló tagság, illetve tiszteletbeli tagság megszűnik
-         a tag kilépésével,
-         a tag halálával vagy megszűnésével,
-         a tagdíj egy éven túli nem fizetésével, feltéve, ha a tag a tagdíjat – az egy év időtartam lejártát legalább 30 nappal megelőző - előzetes, eredménytelen fizetési határidőt is tartalmazó felhívás után sem fizette meg,
-         az Egyesület megszűnésével.
 
A kilépést írásban kell közölni az Egyesülettel az Elnökségnek címzetten.
 
   
IV.
 
A tagok jogai és kötelezettségei
 
 
 
7./ Az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik teljes cselekvőképességgel rendelkező rendes tag megválasztható.
 
A pártoló tag részt vehet az egyesület rendezvényein, illetve a tanácskozási joggal a Közgyűlésen. A pártoló tag kötelezettsége, hogy erkölcsileg támogassa az egyesület célkitűzéseit, az általa írásbeli nyilatkozatával vállalt anyagi támogatást az egyesületnek adja meg. A pártoló tag egyesületi tisztséget nem viselhet.
 
8./ Az Egyesület rendes tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
 
A tagdíj mértéke:
 
A tagdíj mértéke rendes tag esetében egységesen havi 100,-Ft. A tagoknak a tagdíjat félévente kell fizetnie folyó év január 25., illetve július 25. napjáig az Egyesület pénztárába.
A tagdíj mértékének megállapítására az Elnökség tesz javaslatot, a mértékéről a Közgyűlés dönt.
A pártoló tag tagdíja nem fix összegű, annak mértéke, illetve az éves befizetés ütemezése a pártoló tag saját vállalása alapján kerül meghatározásra.
A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésére nem köteles.
 
 
V.
 
Az Egyesület szervei:
 
A Közgyűlés
 
 
9./ A Közgyűlés az Egyesületnek a  rendes tagok részvételi és szavazati jogával működő legfőbb döntéshozó szerve.
A pártoló és tiszteletbeli tag jogosult a Közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni.
 
10./ A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagoknak több mint fele jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés időpontját követően 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető. A megismételt közgyűlés meghívójának tartalmaznia kell az arra vonatkozó felhívást, hogy a megismételt közgyűlésen a megjelentek számára tekintet nélkül határozat hozható az eredeti napirendi pontok tekintetében.
 
11./ A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább 5 nap időköznek kell lennie.
 
12./ Évente kétszer rendes Közgyűlést kell tartani, és rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, vagy a tisztségviselők közül legalább három azt szükségesnek tartja.
 
13./ A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.
 
14./ A Közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A Közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg.
 
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685 § b) pont), élettársa a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
 
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
 
15./ Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a)      a tisztségviselők megválasztása, az alapszabály elfogadása és módosítása
b)      az Egyesület feloszlásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása,
c)      az Egyesület éves pénzügyi tervének, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámoló megtárgyalása és elfogadása (ideértve az adózott eredmény felhasználására és felosztására vonatkozó döntést)
valamint az ezzel egyidejűleg az Egyesület által az 1997. évi CLVI. törvény 19. § alapján készített közhasznúsági jelentés elfogadása.
Az alapszabály módosításához és az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata szükséges.
 
Az Egyesület éves beszámolójának elfogadásáról – a felügyelő bizottság előterjesztése alapján – a közgyűlés dönt a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozatával.
 
 
VI.
 
Az Elnökség
 
 
16./ A Közgyűlés hét főből álló elnökséget és közülük egy elnököt és két elnökhelyettest választ. Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. Az Egyesületet az Elnök képviseli.
 
17./ A Közgyűlés az Elnökség tagjait 5 évre választja.
 
18./ Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.
Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú szervezettel kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról dönteni.
 
19./ Az Elnökség legalább öt tag együttes jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest – de évente legalább kétszer tart ülést, melyet legalább három elnökségi tag jogosult összehívni. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 3 nap időköznek kell lennie.
 
20./ Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
 
21./ Az Elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Bármely Elnökség által hozott határozathoz azonban legalább négy elnökségi tag együttes szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
 
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
 
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
 
22./ Az Elnökség köteles az általa hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntés támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
 
23./ Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
 
24./ Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvbe rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, a levezető elnök és a Közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.
 
A Közgyűlés levezető elnöke a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést, a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.
Az Elnökség köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
 
25./ Az Egyesület elnöke köteles az Egyesület testületi szerveinek az Egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatos döntéseit, illetőleg a Közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagja vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 8 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintetteknek is megküldeni, valamint az Egyesület testületi szerveinek az Egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatos döntéseit az Egyesület saját honlapján is közzétenni.
 
26./ Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait az Elnökség tagjai kezelik.
 
27./ Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.
 
28./ Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:
a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) visszahívással
c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) elhalálozással.
 
29./ A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
A vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el – a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadóak.
 
A Felügyelő Bizottság
 
30./ Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, Felügyelő Bizottság létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.
 
31./ Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a társaságnál háromtagú Felügyelő Bizottság működik. Az első Felügyelő Bizottság megbízatása öt évre (2007. július 1. napjától 2012. július 1. napjáig) szól, tagjai: Dénesné Simon Veronika, Dr. Jójárt Tibor, Sebők Győző.
 
32./ A Felügyelő Bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már Felügyelő Bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
33./ A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.
 
34./ A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen:
 
-         a) Összehívja az Egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit.
 
-         b) Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
 
-         c) Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére.
 
-         d) Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.
 
-         e) Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.
 
-         f) Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.
 
-         g) Megvizsgálhatja, illetve betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.
 
35./ A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
 
a.)    az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b.)    a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
 
36./ Ha a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – nem hívták össze a közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő Bizottság is jogosult.
 
37./ A Felügyelő Bizottság haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
 
38./ A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Felügyelő Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
 
   
A Felügyelő Bizottság működése
 
39./ A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ.
 
40./ A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van, határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdés elvetettnek tekintendő.

41./ A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
 
42./ A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
 
A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
 
A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein.
 
43./ Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.
 
Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést.
 
Az Egyesület szerveire vonatkozó közös szabályok
 
44./ Az Egyesület alapításakor a vezető tisztségviselőket és a Felügyelő Bizottság tagjait az alapítók az alapszabályban jelölik ki. Ezt követően az Egyesület vezető tisztségviselőit, Felügyelő Bizottságának tagjait az Egyesület legfőbb szerve választja meg.
 
45./ Az Egyesület közgyűlésén nem lehet meghatalmazott a Felügyelő Bizottság tagja.
 
46./ A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
 
Összeférhetetlenségi szabályok
 
47./ A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
 
48./ A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
 
49./ Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója (Ptk. 685 § b) pont) ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.
 
50./ Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) az Egyesület vezető szervének elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
 
 
VII.
 
Az Egyesület képviselete
 
 
51./ Az Egyesület képviseletére az Elnökség tagjai közül az Elnök és a két elnökhelyettes jogosult oly módon, hogy az Egyesület nevében az Elnök és az egyik elnökhelyettes, vagy az Elnök akadályoztatása esetén a két elnökhelyettes együttesen írnak alá. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez minden esetben a két képviseleti joggal felruházott személy (együttes) aláírása szükséges, azaz Bálint Sándor elnök Farkasné Varga Ritával vagy Mihály Miklóssal együttesen, Bálint Sándor elnök akadályoztatása esetén pedig Farkasné Varga Rita Mihály Miklóssal együttesen jogosult az Egyesület bankszámlája felett rendelkezni.
 
52./ A Csákánydoroszló Civil Szervezet Egyesület 2005. november 18. napján öt évre megválasztott elnöke: Bálint Sándor, két elnökhelyettese: Farkasné Varga Rita és Mihály Miklós, az elnökség további négy tagja: Szepessy Dolores, Mihályné Lasits Eleonóra, Mukics Miklósné, Pintér Ferenc.
 
 
VIII.
 
Közhasznú nyilatkozatok
 
 
53./ Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. törvény 26. § c) szerint):
 
2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,
6. kulturális örökség megóvása,
7. műemlékvédelem,
8. természetvédelem, állatvédelem,
9. környezetvédelem,
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
12. emberi és állampolgári jogok védelme,
13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
19. euroatlanti integráció elősegítése.
 
Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat.
 
54./ Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról.
 
55./ Az Egyesület nem zárja ki, hogy a tagokon kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásokból.
 
56./ Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
 
57./ Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
 
Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
 
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
 
58./ Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, továbbá megyei, önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem indít.
 
59./ Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott felvilágosítás-adási jog rögzítésével, valamint az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán való elhelyezéssel.
Az Egyesület szolgáltatásainak igénybe vételével kapcsolatban a saját honlapján  nyújt bárki által elérhető módon tájékoztatást.
Az Egyesület éves beszámolóját az Egyesület egyéb döntéseivel megegyező módon hozza nyilvánosságra.
 
Az évente kötelező közhasznúsági jelentés (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintést és saját költségére másolat készítését).
 
60./ A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót,
b) a költségvetési támogatás felhasználását,
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
d) a cél szerinti juttatások kimutatását,
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
 
61./ Az Egyesület Elnöksége köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnökség részére megküldeni.
 
Az Elnökség köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
 
Az Elnökség köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
 
 
IX.
 
Az Egyesület gazdálkodása
 
 
62./ Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
 
63./ Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, pályázati pénzekből, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik.
Az Egyesület - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.
 
64./ Az Egyesület a közgyűlés által jóváhagyott éves gazdálkodási terv alapján gazdálkodik. a gazdálkodási időszak a tárgyév december hó 31. napjáig tart.
 
65./ Az Egyesület tevékenységéről évente, az alapítás évében pedig az adott időszakra mérleget és eredmény-kimutatást köteles készíteni.
66./ Az Egyesület gazdálkodási tevékenységét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján köteles végezni. Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít. A közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzéteszi .
 
67./ Az Egyesület a felelős személyeket, azok hozzátartozóit – bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesületi jogviszony, munkajogi jogviszony alapján nyújtott támogatásokon kívül – célszerinti juttatásban nem részesítheti.
 
68./ Az Egyesület, mint kiemelkedően közhasznú szervezet célszerinti tevékenységéből, illetve vállalkozói tevékenységéből származó bevételeit és ráfordítását elkülönítetten tartja nyilván.
 
 
X.
 
Az Egyesület megszűnése
 
 
69./ Az Egyesület megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.
 
70./ Az Egyesület megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.
 
71./ Ha az Egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
 
 
XI.
 
Vegyes rendelkezések
 
 
72./ Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
 
73./ Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, továbbá megyei, önkormányzati választáson jelöltet nem állít.
 
74./ Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez.
 
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény,  másrészt a Ptk. rendelkezései az irányadók.
 
 
Csákánydoroszló, 2007. október 26. napján
 
 
 
                                                                                  …………………………….
                                                                                                    Elnök